A városi szintû kommunikáció általában három dimenzióban zajlik: a helyi médián, illetve az önkormányzati kulturális alapintézményeken keresztül, valamint az egyéb kommunikációs lehetõségek segítségével. A helyi médiának a rendszerváltás óta egyre fontosabb szerepe van a lakók tájékoztatásában, ugyanis az embereket sokkal jobban érdekli a szûkebb lakóhely sorsa, mint az, ami az országban összességében történik. A legtöbb információt a városi lapból, a helyi tv-bõl és rádióból szerzi a lakosság, bár néhol fontosabb szerepet tölthet be a személyes (face-to-face) kommunikáció. A képviselõ-testület és a városháza munkáját illetõen háttérbe szorulnak a regionális és országos adók, valamint sajtótermékek.

Több önkormányzat végez vagy végeztet országos sajtófigyelést és sajtóelemzést a városról megjelent hírekrõl és tudósításokról (a polgármester és a képviselõ-testület tagjainak nyilatkozatairól vagy például a velük készített riportokról, interjúkról). A tudatos sajtópolitika azért fontos, hogy az önkormányzat visszajelzést kapjon a város imázsának alakulásáról, valamint hogy lehetõség szerint elérje a két fõ, országhatáron belüli célcsoportját: a turistákat és a befektetõket. A sajtókapcsolatokon kívül az idegenforgalom, az online kommunikáció, a sportesemények és az eseménymarketing eszközei is hatásosak az elérésükhöz.

Az önkormányzatok egyéb kommunikációs megmozdulásai közé tartoznak a lakossági fórumok, a képviselõ-testületek tagjainak beszámolói a választókerületben, a fogadóórák, a tájékoztató kiadványok, a brosúrák, valamint a fórumok és eszmecserék a helyi vállalkozók, vállalatok részvételével.

Kapcsolódási pontok

Az önkormányzatokat segíthetik más helyi alapintézmények, például a mûvelõdési központok, egyéb marketingirodák, a könyvtárak, az információs központok vagy olyan intézmények, mint például az állatkertek. Mindezeknél lehetõség van arra, hogy a városi vezetés plakátot helyezzen el az épületeikben, vagy rajtuk keresztül akár célirányos DM-leveleket is eljuttathatnak egyes munkahelyekre, forgalmas szolgáltató és kereskedelmi egységekbe vagy a magánszemélyekhez.

Az iskolákban és néhány munkahelyen eredményesen mûködik a személyes kapcsolatokra épülõ szervezõmunka. Sok helyen van saját információs iroda az egész országra kiterjedõ információs adatbázissal, ingyenes turisztikai kiadványokkal. Ezek az intézmények szervezhetnek lakossági fórumokat, közmeghallgatásokat, választási tájékoztatókat, valamint megrendezik és lebonyolítják a városi és állami ünnepeket.

Az irodákban az érdeklõdõk információt kaphatnak az önkormányzat tevékenységérõl, összetételérõl, valamint elérhetõek az önkormányzati rendeletek, határozatok, jegyzõkönyvek és pályázatok. Ugyanott friss információkat szerezhetnek a városról, a helyi rendezvényekrõl, a helyi intézményekrõl, az önkormányzati alapintézményekrõl és civil szervezetekrõl, a város kulturális, sport-, rekreációs, vendéglátási és szórakozási lehetõségeirõl, a helyi médiáról, az idegenforgalmi politikáról, valamint a város marketing- és pr-tevékenységérõl is. Sok esetben az iroda koordinálja a város online kommunikációját.

Fontos, hogy a kommunikáció interaktív legyen. A „panaszdobozokon” keresztül az önkormányzathoz eljuttathatók a panaszok és sérelmek, az „ötletdobozokba” pedig érkezhetnek javaslatok a város kommunikációs és pr-tevékenységét illetõen. Hasznos lehet, ha az irodában mûködik egy ’call center’, vagy egy ingyenesen hívható telefon.

Idegenforgalom
A helyi hungaricumokra – az országszerte ismert szalámira, kolbászra, csipketerítõre, hímzésre, csípõs paprikára, káposztára – jól lehet támaszkodni a kommunikáció során, hiszen kuriózumnak számítanak. A termékeket be lehet mutatni országos élelmiszeripari szakkiállításokon vagy rendezvényeken, ahol akarva-akaratlanul szóba kerül a város neve is, sõt akár rövidfilm is készülhet a településrõl, amely az országos televíziós csatornákon adásba kerülhet. Több városban már évek óta mûködnek olyan rendezvények, amelyek csak arra a településre jellemzõek (X. Y. Napok, X. Y. Hetek, X. Y. Várjátékok vagy Tavaszi Fesztivál).

Több város részt vesz az „Utazás” nemzetközi kiállításon, a Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV), és eljuttatja szórólapjait, kiadványait nyugat-európai idegenforgalmi vásárokra is, valamint információt ad az utazási irodáknak. Az idelátogató külföldieket idegen nyelvû szórólapokkal, térképekkel és egyéb kiadványokkal tájékoztatják. A városok ezenkívül részt vesznek különbözõ idegenforgalmi rendezvényeken (kiállítással, filmmel, elõadással), valamint próbálnak bekapcsolódni különbözõ országos turisztikai, idegenforgalmi szervezetekbe is. Az idegenforgalom kommunikálása érdekében gyûjtik és eljuttatják a Nemzeti Turisztikai Adatbankba a település és a térség turisztikai kínálatának és rendezvényeinek adatait. A kommunikációban partner lehet az országos média, ahol híreket és célirányos hirdetéseket helyeznek el a városok. A települések általában szorosan együttmûködnek különbözõ utazási irodákkal, szervezetekkel és online utazási portálokkal. (többek közt Magyar Turizmus Rt., Utazási Irodák Szövetsége, Falusi Turizmus Centrum, travelport.hu, utazas.lap.hu, tura.lap.hu, nu.hu, fesztival.hu oldalak).

Országhatáron kívülre

Egy-egy település külföldi célcsoportjába elméletileg mindenki beletartozik, aki valamilyen módon bekapcsolódhat a város „áramkörébe”, például átutazik rajta, beszélget valakivel, aki onnan való vagy részt vesz valamilyen, a települést érintõ döntés meghozatalában. A nemzetközi kommunikáció épülhet kifejezetten a testvériskolai vagy testvérvárosi kapcsolatokra, a külföldi sajtópolitikára és eseménymarketingre, a sportkapcsolatokra, az idegenforgalomra, az online kommunikációra, vagy a külföldi befektetésösztönzésre is. A testvérvárosi kapcsolatok például felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Elõsegítik a lakosok kapcsolatteremtését, közremûködnek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében, lehetõségeket adnak a közigazgatási szakismeretek kölcsönös megismerésében a tûzoltóság, a közrend és a közbiztonság területein. Segítik azt is, hogy bõvüljenek a városok közti egészségügyi, szociálpolitikai és sportkapcsolatok. Mindezek együttesen támogatják az idegenforgalom kialakulását.

A nemzetközi sajtókommunikáció is fontos, bár nem mindegy, hogy az önkormányzat maga generálja-e a híreket, vagy pedig egy megtörtént eseményre reagál a média. A régióba irányuló program- és kulturális turizmus fejlesztésének érdekében egy mûvelõdési központ vagy egy integrált kommunikációs iroda például tehet lépéseket. A kommunikáció kiterjedhet a mûvelõdési központ vagy iroda által szervezett és az önkormányzat által támogatott kulturális, mûvelõdési és szórakoztató rendezvényekre, eseményekre és a helyi látványosságokra, kuriózumokra.

Nagyon sok, a városokról szóló információt közvetítenek azok a sportolók, akik nemzetközi sporteseményeken vesznek részt, ezért a nemzetközi sportkapcsolatok szintén marketinglehetõségeket nyitnak a települések számára.

Végül pedig fontos a külföldi befektetés ösztönzés is, amelyben például külföldön tartott események megszervezésével segíthetnek a külföldi kereskedelmi és iparkamarák, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) és egyéb befektetés ösztönzõ szervezetek.

Online
Bár sok város sok közintézményének és civil szervezetének van weboldala az Interneten, ám ezek egy része szét van szórva a világhálón, nem frissül kellõképpen, hiányos és esetenként félrevezetõ adatokat tartalmaz.

Kevés példa akad itthon az online pr-tevékenységre, és a városok most ismerkednek az elektronikus pr-lehetõségeivel, és gondolkodnak azon, hogy költsenek-e rá pénzt. A települések weboldalán kevés a sajtóközlemény, pedig ha több lenne, akkor az újságírók igényeik szerint kiszolgálhatnák magukat tudnivalókkal, és ez a város sajtó- és pr-munkatársait is nagymértékben tehermentesítené.

A legfõbb követelmények egy város weboldalával szemben, hogy nívós, designos legyen, és ha megoldható, flash-es technológiával készüljön. Fontos, hogy átlátható legyen a linkszerkezet, az interaktivitás (fórumok, vendégkönyvek, posta, szavazások), és a gyors letölthetõség. Praktikus, ha a tartalomhoz több nyelven is hozzá lehet férni. A weboldalakat nemcsak tájékoztatásra, hanem marketingkommunikációra is fel lehet használni. A helyi vállalkozásokat az önkormányzatnak meg kell gyõznie arról, hogy egy város weboldalán szerepelni presztízsértékkel bír.

Város-arc-kép

Arculat alatt egy cég kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összetevõit értjük. Az arculat nem egyenlõ a vizuális arculattal – a designnal –, hiszen ez utóbbi csupán az arculat egyik alkotórésze. A város imázsa attól függ, milyen arculati benyomások alakulnak ki a településrõl az emberekben.

Egy adott város arculatát meghatározzák „kommunikációs adottságai”, azaz a történelmi hátterének „jolly jokerei”, földrajzi és természeti viszonyai, idegenforgalma, helyi identitástudata, a helyi sporttevékenység, a városi gazdálkodás, valamint a természetes és épített látnivalók és a nevezetességek. Egy település kommunikációs tevékenysége ezek alapján jellemezhetõ, de ami még fontosabb, ezekre alapozva lehet felépíteni a város lehetséges, új, európai színvonalú kommunikációs stratégiáját.

Egy település nemzetközi marketingjének célcsoportja

külföldi potenciális látogatók, turisták

üzletemberek

külföldi befektetõ és gazdasági szervezetek

kormányzati szervezetek

a sajtó képviselõi

a testvérvárosok lakossága, vállalkozói, civil szervezetei és politikai döntéshozói

a helyi média

a magyarországi utazási portálok, irodák, amelyek külföldre ajánlanak ki anyagokat Magyarország városairól és térségeirõl

külföldre irányuló szakmai kiállítások.

Az önkormányzati kommunikáció célcsoportjai

a lakosság (a szegmens tovább bontható többek között diákokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre vagy például kisgyermekesekre)

a helyi üzletemberek és vállalkozók

a helyi civil szervezetek és alapítványok

az önkormányzati alapintézmények (óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények, könyvtárak vagy mûvelõdési házak)

a helyi média.

Turóczi Gábor

Városból city. Nem figyel a pr a városkommunikációra, Kreatív, 2002. december 19.

A szerzõ kommunikációs szakértõ.